KREATÍV TEST – inkluzív alkotói tér középiskolás közegben

[…] és van hangja az embereknek; némán mozognak és mégis van hangjuk, a lelki hangokat kiadhatjuk a mozgásban.” 

– fogalmazott az egyik résztvevő.

Az egyesület a MOL Gyermekgyógyító Program keretében, az Új Európa Alapítvány támogatásával olyan programot dolgozott ki, mely középiskolai keretek között valósítja meg az inkluzivitást, és biztosít lehetőséget a közös alkotásra és megmutatkozásra.

Az első foglalkozássorozatot Kreatív Test címmel 2017 októberében indították el diákok számára a Sylvester János Református Gimnáziumban. A közös játék és alkotás keretében a résztvevők önismerete, testtudata, kommunikációs és szociális készségei fejlődhetnek.

A hétköznapokban nincs idő megismerni önmagunkat

A tavaly 1 évre tervezett program mind a részt vevő diákok, mind a csoportvezetők és az iskola tanárainak visszajelzése alapján, sikeresen zárult, ezért és egy újabb sikeres pályázat jóvoltából idén újraindult. A tanév során összesen 30 foglalkozás valósult meg órarendi keretben, amit 11 mentorációs alkalom támogatott szakmailag, valamint két alkalommal szupervízió kísért. A 45 perces foglalkozásokon alkalmanként két-két csoportvezető és egy fő segítő táncos volt jelen, valamint teljes létszám esetén 14 fő diák.

Minden foglalkozás rövid verbális bejelentkezéssel kezdődik és zárul, a közepén mozgásos résszel, melyet a csoportvezetők szavakkal, narrációval segítenek, és mozgással  támogatnak. A nyitó és záró kör lehetőséget ad a személyes élmények, érzések, képek megfogalmazására és tudatosítja a személyes és csoport történéseket. A foglalkozás középső, mozgásos részében kiemelkedő szerepet kapnak a különböző figyelmi fókuszok, melyek irányulhatnak a saját testre, partnerre, térre, szituációkra. Az első félévben e mozgásos rész során inkább a testtudati munka, belső megfigyelés, páros gyakorlatok  meghatározóak, míg a második félévben egyre inkább a csoportos feladatok, egy témáról közösen alkotott rövid performanszok, a kifejezőkészség kerül fókuszba.

Fontos szakmai szempont, hogy ki-ki saját igénye szerint vegyen részt a folyamatban. Az órán résztvevők közül mindenki egyenlő joggal és szerepben van jelen. A diákok számára olyan új élményeket, tapasztalatokat ad az improvizácós mozgáson keresztüli kapcsolódás önmagukhoz és társaikhoz, ami máskor nem tud megvalósulni. Ez az új nézőpont segíti a már meglévő sztereotípiák megdöntését.

Ahogy az egyik résztvevő fogalmaz:

[…] ott van a sok kemény tanulás, és hogy nem magunkat kell megismernünk, hanem a matek egyenleteket. A lelkünk megismerésére nagyon-nagyon kevés idő marad a hétköznapokban. Ezek a gyakorlatok ezért jók, mert mindenkinek van lelke, és legtöbbször nem tud ezen elgondolkozni. A kérdés tulajdonképpen, hogy kik is vagyunk mi valójában.”

A programot az ArtMan Mozgásterápiás Művészeti Közhasznú Egyesület testtudati csoportvezető munkatársai, Farkas Dorka,  Jobbágy Bernadett és Mészöly Andrea vezették, munkájukat Dobay Júlia segítő táncosként támogatta, valamint kutatásával az eredmények összegzését segítette. Szakmai mentorként Kálmán Ferenc, az egyesület elnöke kísérte végig a folyamatot, szupervíziós támogatást Németh László (MMSZKE) biztosított. Az iskola részéről a fejlesztő gyógypedagógus, Nemcsics Márta volt a szakmai team tagja.