Karácsonyi üzenet

A 9. nyelvi osztály előadása 2018. december 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti református templomban.

Írta és betanította Kőszegi Júlia olasz nyelv szakos tanár, osztályfőnök.

Felvétel: Ispánki Dávid (11.A)

Dráma két felvonásban

Első felvonás

Anya és fia a konyhában, a fiú sündörög a készülő vacsora körül.

Anya: Mi volt ma az iskolában kisfiam?

Fiú: Semmi.

Anya: Akkor megint érdekes napod volt.

Fiú (a nagyobb vacsoraadag reményében): Pinyóztunk egyet a Béressel.

Anya: Béres? Az melyik is, kicsikém?

Fiú (kifakadva): Anya, a múltkor mutattam róla egy csomó Insta képet!

Anya: Insta, Insta… Ja, megvan! Az, amelyik mindig kapucniban van, és nem látni az arcát?

A fiú beletörődve, csendben bólint, majd elindul a konyhaajtó felé. Még visszafordul és kiböki: És Zente tanárnő beírt egy egyest, mert összegyűltek a házi feladat hiányaim. Fiú el.

Anya (hangosan gondolkodva): Melyik is az a Zente tanárnő? Ja igen, az irodalom. Emlékszem, hogy mire megnyitottam a fogadóórákra való jelentkezéses oldalt, nála már az összes időpont foglalt volt. Mindegy, majd rákeresek a honlapon, hogy legalább lássam, hogy néz ki.

Második felvonás

Zente tanárnő a tanári szobában, délután fél hatkor a dolgozatok fölé görnyedve próbál összpontosítani a javításra. A két-három ott lézengő kolléga jelenléte nem zavarja abban, hogy maga elé motyogva gondolkodjon.

Zente tanárnő: Na, ez nem is lett olyan rossz. Ki írta? Falusi? Te jó ég, az most a magas szőke, vagy a magas szőkés barna? Irdatlan sokan vannak ebben az osztályban. Esküszöm, ha nem lenne ülésrend, nagy bajban lennék. És csak heti két órám van velük. Ez a másik dolgozat meg gyalázatosra sikeredett. Nem először. Persze a szülő nem jött el a fogadóra. Jó lenne beszélni vele.


A 9.Ny osztály és a hozzájuk tartozó felnőtt gárda úgy döntött, nem akar drámázni. Fogták magukat, és december 7-én 17 órakor összegyűltek a Sylvester aulájában. A kezdő ima és ének után közösen megtekintették az osztályról készült PowerPoint bemutatót, majd jól összekeverték magukat, párokba álltak, és beszélgettek egymással. Azután a nagy plénum előtt mindenki bemutatta a párját egyes szám első személyben. Következő lépésként négy csoportot alakítottak ki, és bizonyítván, hogy a nyelvi osztály, szüleik és tanáraik mennyire tisztában vannak saját anyanyelvükkel, állóképben jelenítettek meg magyar közmondásokat. A továbbiakban, a diákok iskolai életébe bepillantást nyervén, a stresszelést gyakorolták. Az osztályfőnök szakja miatt, minél több olasz szót vagy kifejezést (ezeket egy-egy diák fordította) kellett elmutogatniuk (a felnőtteknek) egy perc alatt. Befejezésként egy egyszerű körtáncot jártak el, kifejezvén ezzel az egymáshoz tartozást, a közösség megtartó erejét és a közösen létrehozott harmóniát. Ezután már csak a nap végi áldás elmondása választotta el a résztvevőket az eszem-iszom közben zajló spontán beszélgetésektől, avagy a szintén spontán kialakuló kártyapartitól. Mindannyian egymást jobban megismerve, egymásban megerősödve térhettek haza. Az eredetileg egyszerinek tervezett találkozót talán jövőre is megismétlik.

Kőszegi Júlia osztályfőnök​

Szülő-diák-tanár
Szülő-diák-tanár
Szülő-diák-tanár
Szülő-diák-tanár
Szülő-diák-tanár
Szülő-diák-tanár
Szülő-diák-tanár
Szülő-diák-tanár
Szülő-diák-tanár

Adventi kirándulás Bécsbe

December 7-én kora reggel a Sylvester 60 fős csapata ismét felkerekedett, hogy immár hagyományosnak mondható egy napos kirándulásán meghódítsa a császárvárost.

BRUEGEL-KIÁLLÍTÁS

A kirándulás idei „tanulmányi” része két múzeumlátogatás volt: a Bruegel-kiállítás megtekintése a Kunsthistorisches Museumban, ahova annak ellenére, hogy 2 hónapja lefoglaltuk a belépőnket, a hatalmas érdeklődés miatt kissé nehézkesen jutottunk be. De sikerült! A múzeum belső kialakítása és méretei már a belépésnél lenyűgözték csoportunkat. A csodaszép lépcsőház Munkácsy Mihály mennyezetfreskójával és a gazdagon díszített belső terek lépten-nyomon megállították a fényképezni vágyókat.

A Bruegel-kiállításra bejutva az óriási tömeg kissé riasztóan hatott, de végül a két óra alatt, amit benn tölthettünk, türelmes várakozások árán, megpillanthattuk a 16. századi holland mester kb. 90 alkotását, korai grafikáitól tájképein át világhírű kisebb és hatalmas méretű táblaképeiig.

A kiállításon látható anyag így együtt id. Pieter Bruegel halálának 450. évfordulója alkalmából került bemutatásra a bécsi Kunsthistorisches Museumban, és ez az első nagy monografikus kiállítás a világon a kivételes tehetségű holland művész életművéről.

TERMÉSZETTÖRTÉNETI MÚZEUM

A csoport másik fele, akik inkább a természettudományok iránt érdeklődnek, a szemközt álló Természettörténeti Múzeum felé vette útját. Itt megtekinthették a történelem előtti időkből származó kis szobrocskát, a Willendorfi Vénuszt, már kihalt állatok hatalmas csontvázait, vagy akár a világ legnagyobb és legrégebbi meteoritgyűjteményének különleges darabjait. A múzeumban mindenki talált magának érdeklődésének megfelelő kiállítást, modern, interaktív bemutatókkal.

KARÁCSONYI VÁSÁROK

A kulturális élmények után kisebb-nagyobb csoportokban fedeztük fel Bécs számos adventi vásárát: a Rathausplatzon megrendezett klasszikus Christkindlmarkt mellett többen a városban található kisebb, de talán hangulatosabb vásárokat keresték fel: jártunk a Spittelbergen, a Belvárosban a Freyungon, ahol az Altwiener Christkindlmarkt nyűgözi le a látogatóit a világ leghosszabb Betlehemével. A Hofburg mellett a Michaelerplatzon végigsétáltunk a K.u.K. vásár hófehér standjai között. Ahogy telt az idő, az alkonyat beköszöntével az egész város ünnepi fényben tündökölt, minden utca, tér és épület csodálatos kivilágításával nyűgözte le a látogatókat.

GASZTRONÓMIA

A látnivalók mellett természetesen gasztronómiai élményeket is szereztünk: megkóstolhattuk a vásárok specialitásait, a különféle Wurst-okat, a Leberkäse-t, a fánkokat, a sült gesztenyét, és kortyolgattuk az elmaradhatatlan puncsot (a 18 éven aluliak kizárólag Kinderpuncsot), megszerezhettük a vásárok elmaradhatatlan tartozékát, az éppen aktuális adventi bögrét (Häferl).

A nap végén időben és zökkenőmentesen indultunk haza, megúszva a bécsi közlekedés rettegett dugóit, és a jókedvű csapat fáradtan, de élményekkel telve érkezett meg Budapestre.

Viszlát Bécs, jövőre ismét jövünk!

Jekliné Pintér Zsuzsanna

A Sylvester Pozsonyban

A fenti cím kiejtve idegenforgalmi reklám, írásképe viszont félreérthetetlen utalás tantestületünk (meg néhány hozzátartozó) emlékezetes december 2-i kirándulására, amelyet a soknevű felvidéki koronázóvárosba tettünk.

Már a buszon remek volt a hangulat, hiszen – többek között – a pozsonyi villamoson utazó kislányról és legényről énekeltünk. Akkor sem törtünk le, amikor a határ felé közeledve a táj téli köntöst öltött, s a városba érkezéskor már fagyos kövezeten csúszkálva jutottunk el a felborult asztalra emlékeztető négytornyú várhoz és az előtte diadalmaskodó Szvatopluk szoborhoz.

Bár sok időnk nem volt városnézésre, mégis

“sikerült egy várat, egy templomot és egy palotát bevennünk”,

hogy a minket kalauzoló kolléganő szavait idézzem.

Aki előzetesen már járt Pozsonyban, a magyar koronával ékeskedő Szent Mihály templomban érdekes újdonsággal is találkozhatott: IV. Károly király képével. A pazar tükörterméről és művészi faliszőnyegeiről híres prímási palotában egy magyar csoporthoz csatlakozva nemcsak az épületben lezajlott történelmi eseményekről értesülhettünk, hanem azt is megtudtuk, hogy a Zelena (Zöld) utcában magyar kezelésű étterem működik.

Bár az okos utazó külföldön a helyi ételkülönlegességekkel igyekszik ismeretséget kötni, Pozsonyban a “magyar gulyás” is annak számít, főleg ha négy óriási knédlivel van körítve. Nagyszerű volt a Šariš márkájú sör is, amelynek neve egykori Sáros vármegyénket idézi. Na és a főtéri Mayer cukrászdában a Mayer csúcsra keresztelt lúdláb torta!

A forralt bor illatú karácsonyi vásár forgatagában búcsúztunk el – remélhetőleg csak egyelőre – a Várostól.

Dr. Szabó Győző

Irodalmi dínomdánom

2018. NOVEMBER 9. ÉJSZAKA

Időtartam: este 7-től reggel 7-ig

Helyszínek:
– az aulában irodalmi étkeztetés + kávéház (ingyen)
– altató terem az álmosoknak (hálózsákban szivacsokon)
– annyi terem, ahány író, színész, zenész érkezik

Az irodalmi dínomdánom célja:
– a diákok kedvvel ízlelgessék az anyanyelvünk adta lehetőségeket
– a vendégek és az éjszakai arcukat mutató tanáraik példáján felbuzdulva maguktól is akarjanak irodalommal, nyelvvel foglalkozni
– és minden más, ami pozitív hozadéka lehet még egy ilyen alkalomnak

Tájékoztató az Irodalmi dínomdánom éjszakájáról

A program:
– Érkezés: ¾ 7 és 7 között
– A vendégek bemutatása + „Korai nasi”: 7 és ¾ 8 között
– Kiscsoportos foglalkozások a vendégekkel: ¾ 8-tól (egy, másfél óra)
– „Nagyvacsora” a tanárok által készített különlegességekből: ½ 10 – 1/4 11 között
– Kiscsoportos foglalkozások éjszakai műszakos tanáraitokkal: ¼ 11-től (egy, másfél óra)
– Hellóvín-party a DÖK szervezésében: reggelig
– Hazamenni reggel 7-től lehet

Helyszínek:
– Étkezési helyszínek: aula, első emeleti folyosó asztalai
– Termek, ahol aludni lehet: 15, 7

A vendégeink és az általuk vezetett programok:
– Kreatív írás: Czapp Enikő
– Drámajáték: Pintér Szilvia
– Scifi: Bánki Éva
– Kosztolányi: Győrögné Porcsin Lívia
– Versmegzenésítés: Eörsi Sarolta
– „Ízes magyar specialitások, speciális magyarságok”: Nagy Zsombor
– Hírszerkesztés: Dr. Verebics János
– Mese, mese…: Iancu Laura
– Metafora, metonímia: Mészáros Márton
– Sporttudósítás: Bognár Domokos

A tanári kiscsoportos foglalkozások: Zólyomi Katalin tanárnő, Burján László tanár úr, Juhász Imre tanár úr, Huszákné Vendégh Andrea tanárnő, Róka Szabolcs tanár úr, Binder Anita tanárnő, Juhász Pál tanár úr, Nagy Barbara tanárnő

Iselstöger Nóra

Őszi kirándulások – túrakörös túrák

A túrakör sportkörre jelentkezett diákjainknak egy tanévben hat túrán kell részt venniük. Ezek a túrák kb. 10 km-esek (időnként hosszabbra sikerednek, télen rövidebbek), általában szombati napokra szervezzük őket. Túravezetésben Róka Szabolcs kollégám szokott segíteni, aki barlangtúrákat is szervez, valamint évek óta hűséges, állandó kísérőm Siklósi Erika tanárnő, de több kolléga is részt vett már egy-egy alkalmon.

A hely megközelíthetősége, a közlekedési lehetőségek igencsak befolyásolják a helyszínválasztást, hiszen előfordult, hogy negyven fővel kellett buszra-vonatra szállnunk. Emiatt is választjuk gyakran a Budai-hegységet: jártunk Makkosmárián, a Virágos-nyeregnél, a Sas-hegyen; különösen kedveljük a kilátókat, felmásztunk a Kis- és Nagy-Hárs-hegyek kilátóira, a Csergezán-, az Árpád-, a Hármashatár-hegyi- és természetesen az Erzsébet-kilátóra is. Bejártuk a közeli Pilis Nagy-Szénás- illetve Jági-tanösvényét, voltunk a Nagy-Kevélyen és az ún. „egri” várnál. De a kissé messzibb Velencei-hegység ingókövei sem maradtak ki.

A pesti oldalon gyakran tanulóink lakhelyének látványosságait tekintettük meg; külön élmény, amikor egy diák mutatja be a települést: így ismertük meg Csömör, Fót, Gyömrő érdekességeit. Időnként pedig el sem hagyjuk Budapestet: a 17. kerületi Merzse-mocsár tanösvényét és élővilágát extra magas vízállással láttuk, kilátó-szenvedélyünket pedig a 16. kerületi Reformátorok terén is kiélhettük, a Reformáció 500 jubileumi túráján.

Az idei túrák mindegyikén dolomit sziklagyepen túráztak a diákok: az októberi túra érdekessége, hogy a legelső, 2014-es túra helyszínére, a Farkas-hegyre tértünk vissza, de soron kívül (kissé eltévedve, a távot így 12 km-esre növelve) sikerült megmásznunk a Szekrényes-hegyet is.

Dr. Vitályosné Kiss Kornélia

Rövid beszámoló az Emilio Curiel Gimnáziummal való cserekapcsolat révén tett padovai látogatásról 2018 októberében

Hatodik éve látogatjuk egymás iskoláját, családjait, ismerkedünk egy másik ország gazdag kultúrájával. A gyerekek, szülők, kollégák reflexiója alapján úgy látjuk, a program értékes, érdemes folytatni, mert mindnyájan sokat gyarapodunk, változunk általa.

Olasz kollégáink és az olasz családok idén ősszel is nagy szeretettel és tervekkel vártak bennünket.

A cserekapcsolat programja egy többszörösen kipróbált struktúrát követ, a napok menetrendje nem, a helyszínek is csak részben változnak. Az idei év témája a JÉG, s így a munkacsoportok ezt dolgozták föl angol nyelven irodalmi, természettudományos, ökológiai, csillagászati és művészeti szempontokból. A magyar csoportból néhányan másodszor vesznek részt a programban, s ők nagy lelkesedéssel, egyszersmind a tavalyi év tanulságait levonva készültek az utolsó napi bemutatókra. Jó volt hallani, látni, hogyan ért be a tavaly elhangzott tanács, segítség az angol nyelvű rövid összefoglalókban.

Nagyon hálásak lehetünk a szép, nyárias napokért, mindnyájan élveztük a különböző városokban tett idegenvezetéses sétákat, szabadtéri programokat. Végigvezettek minket Padova híres intézményein: az egyetemen, a középkori eredetű piacokon, az Igazságszolgáltatás Palotájában, az Európában legrégebbi alapítású Botanikus kertben és megcsodálhattuk Giotto falfestményeit a Scrovegni kápolnában. Ízelítőt kaptunk Vicenza történelméből fölkeresve utcáit, templomait, kilátópontjait és híres színházát. A csütörtöki napon mindig Velencébe látogatunk, a hatalmas zegzugos város új és új arcát nyújtja felénk. Idén volt „aqua alta” azaz „magas víz”, s így egy darabig pallókon járva szeltük át a Szent Márk teret. Mire azonban kijöttünk a Dózsepalotából, kisütött a nap és eltűnt a víz is. Az utolsó napon boldogan bolyongtunk a Villa Pisani labirintusában és hatalmas kertjének érdekes részleteiben.

Borsosné Kálmán Piroska Outi

Gólyának lenni jó. Jó?

Idén a 12. évfolyam igencsak megmozgatta a még be nem avatottakat. A gólyahéten minden nap ünneplőben kellett megjelenniük, és reggel a megfelelő „felügyelő” végzősök elé járulni süteményekkel teli tálcákkal. Hétfőn került sor az előre kijelölt slágerek bemutatására, melyen mindhárom gólyaosztály remekül szerepelt. Kedden a lányok kisminkelték a fiúkat, csütörtökön pedig fordítva. Szerdán szkanderben kellett legyőzni a 12. évfolyam hihetetlenül izmos férfi és női tagjait.

Az avatóra pénteken került sor. Igen változatos és izgalmas feladatok elé állíttattak a gólyák: kérdőív megoldása időre, bizonyos elrejtett tárgyak felkutatása, kis karika szájba vett ropiról ropira adogatása, összekötözött lábú csapat lépcsőn menetelése, avagy dobozban elhelyezett „fantom” dolgok kitapogatása. A záró feladat az addig fokozódó izgalmat végképp a csúcsra küldte: mindenki nagyon élvezte, ahogy a vállalkozó kedvű gólyák a ketchuppal, mustárral, olajjal és nyers tojással feltuningolt twister szőnyegen az életükért küzdöttek. A tisztálkodás után szép rendben felsorakoztak és illendően letették a végzősök által diktált esküt. Cserébe minden ifjonc megkapta az oklevelét, miszerint attól a naptól fogva a Sylvester János református Gimnázium és Szakgimnázium teljes jogú tagja.

Hogy miként élték meg az újonnan érkezett diákok ezen eseményeket? Igenis ezt mondanák: gólyának lenni jó buli!

Kőszegi Júlia

Sportnap

Meghívottként itt volt Lente Lilla, aki egy fantasztikus zumba órát tartott nemcsak a lányoknak, hanem pár vállalkozó kedvű fiú is kipróbálta. Kálmán Balázs a birkózás rejtelmeibe vezette be a tanulókat, Kis Virág dietetikus pedig az egészséges étkezésről tartott egy előadást. Vendégünk volt továbbá egy sportpszichológus is.

További programok voltak: buborékfoci, méta, partizánbajnokság, érzékenyítő váltóverseny, kötélhúzás-bajnokság, egyszerűsített rögbi.

Körözsi Barnabás

Barlangtúrák

Diákjainknak – jelentkezés alapján – évente több alkalommal nyílik lehetőségük részt venni barlangtúrákon, többnyire Róka Szabolcs tanár úr értő kalauzolásával.

Ezek a kalandtúrák a Pál-völgyi és a Mátyás-hegyi barlangrendszer kiépítetlen szakaszán zajlanak. Diákjaink számára ez a kirándulás felejthetetlen földalatti földrajz- és biológiaórát jelent, ahol megismerhetik a barlangok különleges formakincseit, ősmaradványokat, az ásványkiválásokat, és ezzel együtt a látogatás lehetőséget ad a csapatépítésre is. Ezekben a barlangokban nincs kiépített útvonal, többször hason csúszva vagy négykézláb közelítik meg a diákjaink az úti célt. A barlang üzemeltetői garantálják, hogy a részvételhez semmilyen előképzettség nem szükséges, csak sportos hozzáállás, emellett a szükséges felszerelést – overallt, sisakot és fejlámpát – is biztosítják.

Kocsis Imre Antal