Sylvester János

A 16. században, amikor Sylvester János élt, nagyon nehéz idő következett Magyarországra. Olyan országban született, amely nemzet a nyugati keresztyénség által megszervezett-átitatott Európa lényegében egyenrangú tagjának számított. Földrajzilag a legközelebb volt az egyre fenyegetőbben támadó török birodalomhoz, amely 1526-ban Mohácsnál döntő vereséget mért a magyar királyságra, majd tizenöt év múlva elfoglalta az ország fővárosát, és újabb évtized múlva, az 1550-es években elkezdett tartósan berendezkedni az ország középső harmadában, amint azóta tudjuk, 150 évre. A közeledő veszély Sylvester gyerekkorában még csak bizonytalanságot és félelmet keltett; férfikorára azonban visszatérő háborús viszonyokat, anarchiát s a félelem és bizonytalanság évtizedekre történő meghosszabbítását jelentette. Az országnak két királya volt; lehetett az erőviszonyok szerint az egyiktől a másikhoz állni és vissza, egyszerre vagy felváltva udvarolni töröknek és Habsburgnak. És ha egy tanult ember netán a hazáját akarta szolgálni, azt sem volt könnyű megállapítania, melyik ez a haza, hol van éppen és ki a gazdája, és mit lehet érte tenni, valami olyant, amit a háború, az ellenség tönkre ne tehetne.

Ebben a helyzetben terjed el a reformáció, amely először vet fel egy régóta esedékes kérdést az egyházban, aztán hamarosan az egész akkori világban is: az egyház és a bibliai kijelentés, az egyház és a világi hatalom eltorzult viszonyát. Magyarországra pontosan a fent vázolt helyzetben érkezik és terjed el a reformáció, és nemcsak gondolatok, nézetek tisztázását segíti, hanem arra is lehetőséget ad, hogy a saját igazságukat kizárólagosnak tekintő, elkeseredett vagy durva, érdekeik vagy hiúságuk által mozgatott emberek és csoportok egymás ellen forduljanak. A szellem és a hit csatamezőin is sokszor háború folyt vita vagy tárgyalás helyett.

Mit tett ebben a helyzetben Sylvester János? Horváth János, a nagy irodalomtörténész ezt írja róla:

Ő nem érvel, nem cáfol, nem támad, nem vitatkozik, nem térít, nem csúfol, nem „rútol”, nem nevezi Antikrisztusnak a pápát”,

viszont magyar nyelvtant ír, lefordítja az Újszövetséget magyarra.

A reformáció alapgondolata volt, hogy mindenki a maga nyelvén olvashassa a Szentírást, másrészt Sylvester a nagy munkát azzal indokolta, hogy:

Néhány éve még a többi nemzet azzal sértegetett bennünket, hogy az oroszoknak is van saját nyelvükön evangéliumok, csak a magyaroknak nincsen.

Előszóként megírja az általa magyarra fordított Újszövetséghez az első magyar nyelvű – és rögtön tökéletes – hexametert; nyomdát alapít, illetve elvállalja a Nádasdy Tamás által felállított nyomda vezetését, amelyben a betűmetsző munkát is kitanulta. Tehát teszi a dolgát, és megpróbálja elvégezni azt, amit feladatának felismer, és eközben még valami szépet, tökéleteset is létrehoz. Hazaszeretete is ebben áll, amiben mi is példának tekintjük: a felismert és megoldott feladatokban.

Névválasztásunk tehát nem véletlen. Névadónk, Sylvester János egyik legfontosabb alakja a magyarországi reformációnak. Hazája történelmének egyik legnehezebb szakaszában meglátta, elvállalta és végezte a feladatát. Ebben szeretnénk követői lenni.

Dr. Bibó István alapító igazgató

Sylvester János élete adatokban, tényekben

Sylvester János 1504 körül született a Szatmár megyei Szinyérváralján. A mohácsi csata évében a krakkói egyetemen tanult, itt írta magyar értelmezéseit Hegendorf Kristoforus latin grammatikájához és Heyden Sebaldus latin gyakorlókönyvéhez. Ezek a legrégibb magyar nyelvű nyomtatványok. (1527) Utóbb a wittenbergi egyetemet látogatta. Itthon protestáns hitelvei miatt üldözőbe vették, de Nádasdy Tamás – a nemes lelkű evangélikus főúr – védelmébe fogadta. 1536-ban Újszigeten gyermekek tanításával foglalkozott, utóbb a sárvár-újszigeti nyomdában kinyomtatta latinul írt magyar Grammatikáját (1539) és magyar nyelvű Újtestamentumát. (1541)

Adatok Sylvester János életéhez

1504 körül: Sylvester János születésének ideje. Szülőhelye a Szatmár megyei Szinyérváralja község. (Igazi neve valószínűleg Erdősi vagy Erdődi János volt.  A szülőhelye közelében fekvő Erdőd a XVI. században nevezetes hely: a protestantizmust teljes erővel támogató Drágffy-család székhelye. Erről a vidékről indult Sylvester János.

1526. október 26.: Beiratkozik a krakkói egyetemre. (Kisebb-nagyobb megszakításokkal hat évet tölt a lengyel városban. Megismerkedik Vietor Jeromos nyomdásszal, a sziléziai származású krakkói könyvkiadóval és könyvkereskedővel.)

1527.: Első nyomtatásban megjelent munkái. (Vietor Jeromos nyomtatja ki a már említett Hegendorf Kristoforus lipcsei tanító latin grammatikáját, és a német és lengyel értelmezések mellé magyar értelmezéseket irat Sylvestris János egyetemi tanulóval. Néhány héttel később ugyanilyen módon megjelenik Heyden Sebaldus nürnbergi tanító latin-német-lengyel-magyar beszélgetésgyűjteménye.)

1534.: Beiratkozik a wittenbergi egyetemre. (Ekkor már ismeri Nádasdy Tamást, és valószínűleg az ő anyagi támogatásával megy ki Luther Márton és Melanchton híres főiskolájába. Nádasdy Tamás nemcsak dúsgazdag zászlósúr, hanem tudományosan képzett elme és áldozatra kész mecénás is.)

1536.: Buzgó tevékenysége egy magyar nyomda felállítása ügyében. (Wittenbergből hazatérve Nádasdy Tamás birtokainak középpontján – a Vas megyei Sárvár községben és a szomszédos Újszigeten vállal tanítóságot. Az új iskolával kapcsolatban egy könyvnyomtatóműhely berendezését tervezik.

1539.: Az újszigeti könyvnyomtatóműhelyben kinyomtatja Grammatikáját.

1541.: Megjelenik Újtestamentuma. (Ez már nem Strutius nyomtatványa, mint a Grammatika esetében, hanem Abádi Benedeké. Az első magyar nyomdász már 1540-ben itt van, átveszi az újszigeti műhely vezetését, és befejezi az Újtestamentum nyomtatását. A könyv utószava szerint:

Ha valahol az nyomásban való vítekre találsz, abból én tűled bocsánatot kírek. Mert hogy megértsed, ez könyvet nem én kezdettem el, hanem más, kit az jó úr sok ideig nagy költsíggel itt tartott. És mikoron elkísvén hozzáfogott volna s látták volna, hogy az nehezen írhetné vígít, ugy hívata engemet hozzája, hogy ez mennél hamarabb az keresztyéneknek kezekbe juthatna.

1544.: A bécsi egyetemen a héber nyelv tanára lesz. (Anyanyelvén kívül jól tud latinul, görögül, zsidóul, németül és csehül. Nyolc évig tanít az egyetemen. Közben más tárgyakat is ad elő.)

Életének további adatai ismeretlenek. (Egyesek szerint talán ő az a Johannes Sylvanus natione Pannonius, aki cseh nyelven is írt verseket, mikor az 1560-as években Csehországban telepedett le. Ez az állítás nem bizonyított, csak az bizonyos, hogy a nagy humanista tudós az 1550-es években eltűnik szem elől.