Élménypedagógia

Közel 30 éve, 1992-ben, a Baár-Madas Református Gimnázium újraindulása idején voltak az első próbálkozásaink arra, hogy a biológia tantárgy egészüljön ki olyan ismeretekkel, amelyeket a gimnazista diákok családjaikban is hasznosítani tudnak: ilyen pl. az elsősegélynyújtás, a gyermekápolás, gondozás és az idősek gondozása ápolása, a lelkigondozás alapjai. Ebben a törekvésben hamar partnerre találtunk Budapesten a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában, illetve az Albert Schweitzer Szeretetotthonban és a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthon, Óvoda és Általános Iskolában. Ezekben a színvonalas, ökumenikus lelkületű intézményekben kapcsolódhattak be a diákok a beteg, sérült gyermekek és idősek egészségügyi és szociális ellátásába.

1992-1996 között a Baár-Madas Református Gimnáziumban diakónia-ápolástan néven folyt program. 1997-től átkerült az akkor induló Sylvester János Protestáns, majd 2013-tól Református Gimnáziumba, mely később nevébe is felvette a Szakgimnázium, jelenleg pedig Technikum megjelölést. Bár a hivatalos intézményi terminológia többször változott, a képzés tartalmi elemei állandók, és az oktatásban megjelennek a Kurt Kahn-i élménypedagógiai alapelvek: a „tanulás felelőssége”, „az empátia és gondoskodás”, „a siker és kudarc”, „a sokszínűség és befogadás”, „a magány és reflexió”, „a szolgálat és együttérzés”.

2003 mérföldkőnek számított, hisz ekkor szereztük meg egyedi akkreditációnkat az Oktatási Hivataltól. Ezzel lehetőséget kaptak tanulóink (és más intézményből érkező vendégtanulóink), hogy– a 2015-ös jogszabályváltozásig – szabadon választható érettségi tárgyként érettségi vizsgát tehessenek ebből a tárgyból.

Iskolánkat fenntartó Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének felkérésére 2013-tól a diakónia-ápolástan/gondozástan program kiteljesedéseként szakközépiskolai, később szakgimnáziumi, jelenlegi nevén pedig technikumi osztályokat indított szociális és egészségügyi ágazati területen, azzal a céllal, hogy a Bethesda Gyermekkórház és a Református Szeretetszolgálat szociális intézményei számára elhivatottan szolgáló, magas szinten képzett munkatársak képzésében vegyen részt. Ehhez 2016-ban konzorciumi szerződést írtunk alá ezekkel az intézményekkel. Az iskolánk vezetése a kezdetektől támogatást nyújtott a diakóniai élménypedagógiai programhoz és később a – hittan oktatással megerősített – egészségügyi, szociális ágazati képzések kiépítéséhez a folytonosan változó jogszabályi háttér követésével.

A szakközépiskolai oktatás a 2013/14-es tanévben kezdődött iskolánkban, évfolyamonként egy osztályban. A szakképzés rendszerének átalakulása következtében 2017-től szakgimnáziumként folytatjuk oktató munkánkat. A tanulók – a gimnáziumi képzéstől eltérően – csak egy idegen nyelvet tanulnak. A képzésben az ágazat kerettanterve által előírt tantárgyakat tanulják mind elméleti, mind gyakorlati órákon. Négy év, tehát a 12. évfolyam elvégzése után gimnáziumi érettségi vizsgát tesznek. Ezzel a bizonyítvánnyal már munkavégzésre jogosultak az ágazat bizonyos állásaiban, sőt, már gimnáziumi tanulmányaik ideje alatt választhatóan mellék-szakképesítési vizsgát is tehetnek. Amennyiben pedig folytatják e téren tanulmányaikat, egy tanév, tehát a 13. évfolyam elvégzése és szakmai vizsga letételével szakképzést is szerezhetnek a gyakorló ápoló, illetve szociális asszisztens képzésben.

                Mindkét ágazati területen tanulnak a diákok elsősegélynyújtást, így bekapcsolódhatnak a diakónia-gondozástan élménypedagógiai programhoz tartozó Magyar Vöröskereszt közúti elsősegélynyújtás vizsgájába is, de részt vehetnek az egész programban, mely a MVK bébiszitter és házi gondozói vizsgájával és a szerződésekkel alátámasztott társintézményi közösségi szolgálat teljesítésével együtt zárul.

Programunk célja a kezdetektől változatlan: szeretnénk, ha tanítványaink képesekké válnának a jövő harmonikus családjait létrehozni, gondozni, ahol békében, a nehézségeket is leküzdve, a boldogság forrásait keresve élnek gyermekek, szülők. Szeretnénk, ha egy olyan társadalmat építenének, ahol az idős ember is érték mindenki számára. Célunk, hogy a diakóniai képzésekben tanulók tanulmányaik során felkészüljenek a családi életben várható helyzetekre, felismerjék saját feladatukat a család megőrzésében, megerősítésében, sőt elhívatottságukkal hozzájárulnának dr. Szabó Aladár alábbi gondolatainak megvalósításához a saját gyülekezetükben, az egészségügyi és szociális ágazati területen is: „…törekedjünk arra, hogy az égi tűz tovább terjedjen, s mindenfele felkeltse az érdeklődést. Különösen az alázatosság és szolgálat lelkének kellene ismét tovább terjednie, hogy az emberek, ha nem is diakonisszák, mégis az Úrnak szolgáivá és szolgálóivá lennének. Hadd hassa át a mi magyar társadalmunkat olyan szellem, hogy ne azt kérdeznék az emberek: „mit vehetek el mástól”, hanem, hogy „mit tehetek én másért?” (Dr. Szabó Aladár,1862-1944)